Amulett

Deák Mór Amulettje

Deák Mór Amulett című verseskötete így kezdődik:
„vendégségbe készülök meghívott az isten méretre szabott szárnyakat küld nekem ruhám nincsen” Ennél magasabbra költő nem teheti a mércét. Kötetnyi költemény áll még az olvasó előtt, melyik lesz, melyik lehet jobb ennél a címtelen versnél, mely úgy harsog a felnyitott borító alatt, mint az Új versek nyitányként Ady Góg és Magógja. Ez kesztyűdobás az olvasó arcába, aki erre rögtön keresni kezdi a hibákat a könyvben, hogy megtalálja azt a néhány verset, amely esetleg még elmegy. Kritikájának tőre azonban már az első versek olvastán kicsorbul. Amikor ötödik költeményben, a Körömben azután ezt olvashatja:
„Levágtam minden körmömet, s tovább nő, hogyha meghalok. Vajon kik jönnek majd értem? Az ördögök? Az angyalok?” szenvedélyesen vágja rá: persze, hogy az angyalok, hisz ennek a költőnek szárnyai vannak, egyszersmind megérzi varázspálcája érintését is, amely – noha nem is írt róla – arra ösztönzi őt, hogy most már meg se álljon a kötet végéig, addig, amíg be nem sötétedik – vagy végleg ki nem világosodik.
Marczius Tizenötödike (2014/7-8 szám)
72
„Poharam peremén megcsúszott a Nap, és belepottyant az italomba. Ittam én már Holdat, éjfélt, úgy ittam, mintha a Nap volna.
Nem veszi észre senki, hogy este lett. Hogy bennem este van.” Így a Mértékben. Ám a Nap újból fel akar tündökölni, a szerelmetes Nap a Szeressben:
„szeress csak azért mert süt a nap mert mindig jön a pirkadat szeress azért mert a jó mindig örökkévaló” Ez már a kötet vége felé esik. És lassan az olvasónak rá kell jönnie arra, hogy olyan verseskönyvet tart a kezében, amelyben nem egy vagy két olvasható költeményt talál, hanem amelynek minden lapjáról remekművek kiáltanak. És miközben a Verssirtatóban így jajong a költő:
„miről lehet még verset írni ha hazudtak amíg te nem ami szent volt és sérthetetlen röhejes és érdektelen” ekképp vigasztalja magát a verset, a világ leggyönyörűbb és legérzékenyebb teremtményét a Hétfői versben:
„A hétfői versek a legszomorúbbak, a versek a legszomorúbbak. Próbáltam vigasztalni őket, szerelmesversek,
Marczius Tizenötödike (2014/7-8 szám)
73
borversek, nincs okunk a panaszra”
Deák Mór Amulettje tökéletesre csiszolt ötvenhárom-szögű drágakő, amelynek minden egyes verse a lant örökké zengő diadalát hirdeti. Ám még ennél is több. A költemények összessége ugyanis kirajzolja a lírába öntött világot, a magyar irodalom egyik legcsodálatosabb verses regényét. (Deák Mór: Amulett, Kistarcsai Kulturális Egyesület, 2014)

Vissza
Érdekes oldalak:

Divatportál.hu: divat, divathírek, modellek

Kisjáték.hu: játék, online játékok, ingyenes játékok